ἰδρίτας Save LSJ Bailly 2024 ἰδρ-ίτας, ου, ὁ, = ἴδρις, dub.l. in AP 6.182 (Alex.Magnes.). ἰδρίτας, ου (ὁ) [ῐτ] qui connaît, gén. Anth. 6, 182 dout. Étym. éol. c. *ἰδρίτης.