sorditudo
sordĭtūdo, ĭnis, f. [sordes],
- dirt, filth, Plaut. Poen. 5, 2, 10 (970).
sorditūdo, inis, f. (sordes), der Schmutz, Plaut. Poen. 970. Vgl. Non. 173, 11.
sordĭtūdō, ĭnis, f. (sordes), saleté : Pl. Pœn. 824.