ζώσιμος
ζώσιμος, viable
ζώσιμος, ον, (ζῶ)
- viable, Alex.Aphr. Pr. 2.47; likely to survive, Aët. 13.22, Horap. 1.38.
- II pertaining to this life, τὰ ζ. prob. in Phld. Herc. 1251.9.
ζώσιμος, ος, ον [ῐ] qui peut vivre, vigoureux, A. Aphr. Probl. 2, 47.
Étym. ζώω.
ζώσιμος, ον, lebenskräftig, der leben kann, Sp.