οὐθατόεις
οὐθατόεις, fruitful
οὐθατ-όεις, εσσα, εν, = foreg., Nic. Al. 90, Orph. L. 193: metaph.,
- fruitful, Opp. C. 2.148.
οὐθατόεις, όεσσα, όεν [ᾰ]
1 aux mamelles pleines, Nic. Al. 90 ; Orph. Arg. 191 ||
2 fig. fécond, fertile, Opp. C. 2, 148.
Étym. οὖθαρ.
οὐθατόεις, εσσα, εν, = οὐθάτιος ; μαζός, Nic. Al. 90 ; Orph. Arg. 191, 696 ; γαῖα, Opp. Cyn. 2.148.