πάνταρχος
πάνταρχος, all-ruling
πάντ-αρχος, ον,
- all-ruling, θεῶν S. OC 1085 (lyr.); ὁ π. the Almighty, Ph. 1.242; ἡ π., of Isis, POxy. 1380.137 (ii A. D.).
πάντ·αρχος, ος, ον, c. le préc. Soph. O.C. 1085.
πάνταρχος, allherrschend, Zeus heißt π. θεῶν Soph. O.C. 1085.
πάνταρχος
πάντ-αρχος, ον,
- all-ruling, Soph.