ἀπευδοκέω
1 satisfacer, dar satisfacción a alguien por una cosa c. ac. y gen.
με [τῆς τιμῆς
2 desesperar
ἀπευδοκεῖ ... ἑαυτήν
τῆς σωτηρίας
• abs., Hippol.Haer.6.20.
1 satisfacer, dar satisfacción a alguien por una cosa c. ac. y gen.
με [τῆς τιμῆς
2 desesperar
ἀπευδοκεῖ ... ἑαυτήν
τῆς σωτηρίας
• abs., Hippol.Haer.6.20.