ἄνταρσις
ἄντ-αρσις, εως, ἡ, = foreg., Sm. 4 Ki. 11.14.
sublevación Sm.Is.8.12,
τὴν ... κατὰ τοῦ θεοῦ ἄ.
ἄνταρσις, εως (ἡ) rébellion, révolte, Symm. Esaï. 8, 12, etc. ; θεοῦ, Naz. 3, 431 Migne, contre Dieu.
Étym. ἀνταίρω.