ἐδεστέον
ἐδεστέον, one must eat
ἐδεσ-τέον,
- one must eat, Pl. Cri. 47b, Prt. 314a.
hay que comer
τὰ τραγήματα
• abs.
ἐ. γε καὶ ποτέον
ἐδεστέον, vb. d’ἔδω, Plat. Crit. 47b ; Prot. 314a.