ἐπακροάομαι
ἐπακροάομαι, listen, obey
ἐπακρο-άομαι,
- = ἐπακούω, abs., Pl.Com. 16, Nic.Dam. Vit.Caes. 29: c. gen. pers., Act.Ap. 16.25, Luc. Icar. 1: c. gen. rei, Hld. 2.17: c. acc. rei, πάντʼ ἐπακροάσει Men. Epit.Oxy. 1236v16; τὸν λόγον Ant.Lib. 11.6
ἐπ·ακροάομαι-οῶμαι (impf. ἐπηκροώμην) [ᾰκ] prêter l’oreille, écouter, Plat. com. 2-2, 618, 2 ; τινος, Luc. Ic. 1 ; Hld. 2, 17, qqn.
ἐπακροάομαι, (ἀκροάομαι) = ἐπακούω, Plat. com. B.A. 360.7 ; τινός, Luc. Icarom. 1.
Strong 1874
*
to listen attentively: Ac 16:25 (cf. Page, in l).†