οἰαδόν
οἰαδόν, alone
οἰᾰδόν, Adv., (οἶος)
- alone, Nic. Th. 148.
οἰαδόν [ᾰ] adv. solitairement, Nic. Th. 148.
Étym. οἶος, -δον ; cf. μοναδόν.
οἰαδόν, einzeln, allein, Nic. Ther. 148, wie μοναδόν gebildet.