πολυρράθαγος
πολυρράθαγος, far-sounding
πολυ-ρράθᾰγος [ᾰθ], ον,
- far-sounding, Opp. C. 3.21, H. 5.652.
πολυ·ρράθαγος, ος, ον [ᾰᾰ] très sonore, retentissant, Opp. C. 3, 21.
Étym. π. ῥαθαγέω.
πολυρράθαγος, viel, sehr od. weit tosend ; σπιλάδες, Opp. Hal. 5.652 ; Cyn. 3.21.