εὔγυρος
εὔγυρος, well-circling
εὔγῡρος, ον,
- tortuous ( = γυρός, q.v.), πάλη APl. 16.25 (Phil.).
εὔ·γυρος, ος, ον [ῡ] à courbe régulière, A. Pl. 3, 25, 3.
Étym. εὖ, γυρός.
εὔγυρος, [ῡ], πάλη, schön im Kreise herumgehend, Philip. 33 (Plan. 25).
εὔγυρος
εὔ-γῡρος, ον
- well-circling, Anth.