ἐϋκλειῶς
ἐϋκλειῶς, adv. épq. glorieusement, Il. 22, 110 ; Anth. 6, 332.
Étym. ἐϋκλειής.
ἐϋκλειῶς, ep. Adv. = εὐκλεῶς, s. εὐκλεής.
ἐϋκλειῶς
[adv. fr. ἐϋκλεής. Doubtless for ἐϋκλεεῶς.]
Gloriously: ὀλέσθαι Il. 22.110.