ῥέμβος
ῥέμβος, roving
ῥέμβ-ος, ὁ,
- roving, Plu. Exil. 2.603e, Aret. SD 2.6.
1 ῥέμβος, ου (ὁ) c. ῥεμβίη, Plut. M. 603e.
2 ῥέμβος, ος, ον, qui tourne tout autour, inquiet, agité, M. Ant. 2, 17.
Étym. ῥέμβω.
ῥέμβος, ὁ, = ῥεμβίη ; καὶ ἄλυς Plut. exil. 11.