γοήμων
γο-ήμων, ον, gen. ονος,
- = γοερός Ι, φωνή APl. 16.101, Nonn. D. 11.196.
- II = γοερός II, ib. 20.162; κύνες ib. 5.454.
1 plañidero, luctuoso
φωνή
2 de pers. y anim. que se lamenta Nonn.D.20.162, Nonn.D.5.454.
γοήμων, ων, ον, gén. ονος :
1 act. gémissant (son de voix, etc.) A. Pl. 4, 101 ; Nonn. D. 1, 127 ||
2 pass. lamentable, Nonn. Jo. 11, p. 143, 2.
Étym. γοάω.
γοήμων, ον, = γοερός, φωνή Ep.adesp. 287 (Plan. 101); Nonn. D. 1.127.