About Report a problem

Menu

κοναβίζω

κονᾰβ-ίζω,
  • = κοναβέω, περὶ στήθεσσι δὲ χαλκὸς σμερδαλέον κονάβιζε Il. 13.498, cf. 21.255; αὐτὰρ ὑπὸ χθὼν σμ. κον. ποδῶν 2.466, cf. Orph. H. 38.9.

Saved

Recent