ἐΰτροχος
ἐΰτροχος, p. = εὔτροχος.
ἐΰτροχος
-ον
[ἐϋ- 5 + τροχός.]
Having good wheels.
Epithet of chariots and waggons Il. 8.438, Il. 12.58, Il. 24.150 = 179, 189, 266, 711: Od. 6.72.
-ον
[ἐϋ- 5 + τροχός.]
Having good wheels.
Epithet of chariots and waggons Il. 8.438, Il. 12.58, Il. 24.150 = 179, 189, 266, 711: Od. 6.72.