About Report a problem

Menu

εὐτυχῶς

εὐτυχῶς, with good fortune

εὐτυχῶς [ῠ] adv. heureusement, Pd. N. 7, 90 ; Eschl. Pers. 325 ; Soph. Ant. 701 ; Xén. Mem. 1, 4, 8, etc. ||
Cp. εὐτυχέστερον, Eur. Her. 247 ; Plat. Leg. 171b, Euthyd. 280a.
Sup. -έστατα, Hdt. 7, 6 ; Plat. Epin. 986c ||
➳ Ion. εὐτυχέως, Hdt. 3, 39.
Étym. εὐτυχής.

Saved

Recent