About Report a problem

Menu

ἐπίμοχθος

ἐπίμοχθος, toilsome

ἐπίμοχθ-ος, ον,
  • toilsome, ἀρετά B. 1.71, cf. Man. 4.248: gloss on πόνηρος, Sch. Ar. Pax 383; γῆ Hp. Ep. 17. Adv. -θως with toil, App. Pun. 72; so neut., LXX Wi. 15.7.

Saved

Recent