About Report a problem

Menu

δύσκρατος

δύσκρατος, of bad temperament

δύσ-κρᾱτος, ον,
  • of bad temperament, ἀήρ Str. 2.3.1, cf. Gal. 9.912. Adv. -τως Id. 10.518; διακεῖσθαι Ps.-Plu. Vit.Hom. 202.

Saved

Recent