About
Menu

ἔνοπτρον

ἔνοπτρον, a mirror

ἔνοπτρ-ον, τό,
  • mirror, E. Hec. 925 (lyr.), Or. 1112, Not.Scav. 1920.328: generally, reflecting surface, ἐν ὕδατι καὶ τοῖς τοιούτοις ἐ. Arist. Mete. 345b26, cf. 372a33.

Saved

Recent