About Report a problem

Menu

ὀχεά

ὀχεά, cave, grot

ὀχεά, Ion. ὀχ-εή, ἡ,
  • = χειά, cave, grot, Arat. 1026, Nic. Th. 139, Orph. A. 79: contr. gen. ὀχῆς Arat. 956. [Oxyt. acc. to Theognost. Can. 102.]

Saved

Recent