εὐδιάβλητος
εὐδιάβλητος, easy to misrepresent
εὐδιά-βλητος, ον,
- = εὐδιάβολος, Arist. EE 1237b23, Chrysipp.Stoic. 3.77, S.E. M. 3.160, Ptol. Tetr. 2: Sup., Eus. Mynd.47.
εὐ·διάβλητος, ος, ον, c. εὐδιάβολος, Chrysipp. (Plut. M. 1040b).
Étym. εὖ, διαβάλλω.
εὐδιάβλητος, = εὐδιάβολος, Plut. λόγος, Sext.Emp. adv.geom. 60.