εὐακοέω Save LSJ Pape Middle Liddell εὐᾱκοέω, εὐάκοος, ον, v. εὐηκ-. εὐακοέω, [ᾱ], dor. = εὐηκοέω, αὐδάν, Aesch. Suppl. 123, sehr zw. Lesart . εὐακοέω εὐᾱκοέω,