ἐπιμελητέον
ἐπιμελητέον, one must take care of, pay attention
ἐπιμελ-ητέον,
- one must take care of, pay attention, ἐ. ὅπως . . . Pl. R. 618c; τινός X. Mem. 2.1.28; περί τι Arist. Pol. 1334b31.
ἐπιμελητέον, vb. d’ἐπιμελέομαι, Xén. Mem. 2, 1, 28 ; Plat. Rsp. 618b ; Arstt. Pol. 7, 16, 1.