κακόμορος
κᾰκό-μορος, ον,
- = foreg., Hsch. s.v. ἄμμορον, Suid. s.v. ἄμμορος. Adv. -ως Cat.Cod.Astr. 8(4).129, 142.
κακόμορος, von bösem Geschick, unglücklich, VLL.